Pünkösd ünnep elnevezése:

Hústvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik.
Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz – ötvenedik – szóból származik.

Pünkösdi népszokások:

1. Pünkösdi király: Ügyességi versenyen kiválaszották a megfelelő legényt, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmába ingyen ihatott. Ez a tisztség egy hétig, de akár évig is tartott.
2. Tavaszköszöntés: Már kora hajnalba az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.
3. Pünkösdi királyné járás: Négy lány kísér körbe a faluban egy ötödiket, a legkisebbet és legszebbet. Bemennek a házak udvarába, énekelnek, mondókákat mondanak és magasba emelik a királynét. Cserébe a házigazdáktól ajándékot kapnak.
4. Csíksomlyói búcsú: Talán a legismeretebb hagyománya a pünkösdi ünnepkörnek. Pünkösd szombatjára érkeztek meg a katolikus hívők Csíksomlyóra és a szentmise után együtt mentek fel a Somlyó-hegyre. Ez a szokás máig élő hagyomány, és több tízezer magyar zarándokol Csíksomlyóra pünkösdkor.
5. Pünkösdi ételek: Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. Hagyományos étel pünkösdkor a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender.

Pünkösdi jelképek:

Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Fehér galamb: a templomba sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.
Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.