Vajon ki vitorlázott először a Balatonon?

ki vitorlázott<br />
Fotó: MTI/Varga György

 

Arról, hogy vajon ki volt az első, aki vitorlát bontott a Balatonon, először a Balatoni Szemle c. folyóirat tudósított dr. Madarassy László tollából, akinek az írása a Szemle 1942. decemberi számában jelent meg. A mindössze két zivataros évet, ezen belül 19 számot megélt folyóirat ma már igazi ritkaságnak, sőt, kincsnek számít.

A szerző mindjárt a cikk elején leszögezi, hogy a kérdésre adott válasz valószínűleg sosasem lesz egészen pontos. A felgöngyölített szálak nagy eséllyel a gróf Festetics családhoz vezetnek. 1770 környékén Festetics Pál keszthelyi földesúr hajóépítőket hozatott Triesztből és Hollandiából, akik sajkákat és vitorlás hajókat készítettek. ennek köszöbhetően a Balatonon a sót és más árucikkeket innentől fogva gördülékenyebben lehetett Keszthelyre szállítani. 1772-ben a császári főhajós mester az említett városban járván megszemlélte a hajókat, többek közt azt a sóshajót is, mely 432 mázsa (nem tévedés!) sóval volt megpakolva. A hajók igencsak elnyerték a tetszését, olyannyira, hogy 1772. április 25-én kelt levelében  azt ígérte, hogy hamarosan visszatér Keszthelyre, de nem csupán látogatás céljából. Felajánlotta a segítségét a Kristóf hajón levő vitorla átszabásában, átszerkesztésében. 

 

 

Több mint valószínű, hogy az az újítás, hogy a Balatonon is megjelenhetett a hajóvitorla, Festetics Pál nevéhez köthető, valamikor 1770-1780 környékén. A fentebb említett tekintélyes mennyiségű sóval megterhelt hajó vízkiszorítása a számítások szerint 50 tonna körül lehetett, feltételezve a teljes terhelést.

Összahasonlítás gyanánt érdemes egy pillantást vetni Kolumbusz Kristóf hajóinak ismert méreteire. Zászlóshajója, a Santa Maria hossza 75 láb (kb. 23 méter), merülése 6 láb (kb. 1,8m), Jánosi Dodója fedélzetének hossza valamivel több, mint 27 láb (közel 8,5 méter), merülése pedig 3 láb 9 hüvelyk (kb. 1,14 méter) volt.

Festetics Pál fia, György fejében született meg az ötlet, hogy a vitorlás hajó a Balatonon szórakozás, időtöltés céljára is alkalmas lehet. Erre az elöregedett, kis teherbírású Kristóf nem látszott alkalmasnak, ezért új hajót építetett, mely a Phoenix nevet kapta. Tervezőjének kilétét ma is bizonytalansáég övezi. Az új gálya a tervrajz szerint kétárbócos; az orrán, a farán és részben az oldalán is faragott díszekkel ékesített, 90 láb ( kb. 27 méter) hosszú hajó volt, nemzeti színű zászlókkal fellobogózva. Több leírás háromárbócos vitorlás hajóként említi. Alig hihető, hogy a Santa Maria 15 lábbal kisebb lett volna. A közel egykorú ábrázolásokon jelentős különbség mutatkozik, ami szokatlan, főleg az árbócok számát illetően, amelyek a legfontosabb részei voltak a hajóknak. Egy térképi ábázoláson olvasható Foenix Navis Annis 1796 et 1797 contructa. Eszerint 1796-97 években építették.

Megjegyzés: Más hírforrás szerint a Phoenix Sebestyén „főindzsellér” tervei alapján épült 1797-ben. 

Borítókép: MTI/Varga György