A Zamárdi területén 1500 éve eltemetett hiúz rejtélyéről

2002-ben az M7-es autópálya Ordacsehi és Zamárdi között húzódó Somogy megyei szakaszán egy különleges állattemetőre bukkantak a régészeti feltárást végző kutatók. A Zamárdi-Kútvölgyi dűlő 370-es számú ásatási gödréből a lovak, sertések és szarvasmarhák csontjai mellett négy egymásra temetett ragadozó maradványai is felszínre kerültek: három kutya (Canis familiaris) és egy eurázsiai hiúz (Lynx lynx) –írja a Live Science és annak nyomán a qubit.hu.

A kormeghatározás szerint a négy állatot az időszámítás utáni 5-6. században földelték el, de hogy kik és miért temették egymásra 20-40 centiméter vastag réteggel a mai vizslákhoz hasonló felépítésű és méretű kutyákat, legalulra pedig a nagymacskát, arra a leletegyüttes első vizsgálatai egyáltalán nem találtak magyarázatot.

Gál Erika, Horváth Friderika és Melis Eszter, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és Bartosiewicz László,a Stockholmi Egyetem archeológusai az International Journal of Osteoarchaeology folyóiratban március végén megjelent tanulmánya közelebb visz a rejtély megoldásához.

A hiúz- és kutyacsontvázak helyszínrajza, és a hiúzcsontváz feltáráskor készült fényképe
A hiúz- és kutyacsontvázak helyszínrajza, és a hiúzcsontváz feltáráskor készült fényképe Illusztráció: rajz: Polka Mónika, Peterdi Csaba; fotó: Polgár Péter,

A Régészeti Intézet honlapján publikált összefoglalójukban a kutatók többféle lehetőséget is felvetnek. A legprofánabb szerint az 1500 évvel korábban Zamárdi helyén álló település egyik, szokatlan tartalmú dögkútjáról van szó, esetleg valamiféle vadászbaleset áldozatait temethették a fenti módon egy gabonásverembe. A harmadik, az előbbiekkel megegyező valószínűségű verzió szerint viszont a település lakói valamiféle „hiúzkultusznak” hódolva áldoztak időközönként kutyákat. A leletegyüttes „nem mond ellent a rituális és profán megközelítésnek sem”.

A leletegyüttes lehetséges értelmezéseinek összefoglalása
A leletegyüttes lehetséges értelmezéseinek összefoglalása Illusztráció: Bartosiewicz László

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy „a népvándorlás korában az egykori Pannonia lakossága rendkívül összetetté vált, amit az anyagi kultúra és egyes embermaradványok genetikai sokszínűsége egyaránt tükröz. Nincs okunk feltételezni, hogy az állatokhoz fűződő viszony, a hozzájuk kapcsolódó esetleges hiedelmek egyöntetűbbek lettek volna, azok akár faluról-falura eltérhettek”.

A Balatonnál már strandidő van

Sorra dőltek a melegrekordok hétvégén. Mint ismert, hétvégén újabb melegrekordok dőltek: a HungaroMet arról számolt be, hogy megdőlt a 118 éves országos és a 85 éves fővárosi melegrekord is szombaton – olvasható a magyarnemzet.hu oldalán.

A meteorológiai szolgálat közösségi oldalán rámutatott: míg szombaton a melegrekord többnyire csak néhány tized fokon múlott, addig vasárnap többfoknyi különbség volt mérhető: Baján 31,2 fokot (korábbi rekord: 28,7, Túrkeve, 1939), a fővárosban 29,8 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála (korábbi rekord: 27 fok, 1939).

Azonban nemcsak itthon dőltek a rekordok, hanem több, Európa déli felén fekvő országban is, voltak olyan helyek, ahol nem csak a napi, de az április hónapra vonatkozó maximumrekordot is sikerült túlszárnyalni.

Strandidő a Balatonnál

A harmincfokos levegőhöz a Balatonon, Gyenesdiás környékén 16 fokos vízhőmérséklet párosult április közepén.

Sokan csak nézelődtek, napoztak a parton, a bátrabbak meg is mártóztak a hűvös vízben.

LikeBalaton a Játékstrandon járt, az oldal munkatársai pedig egy videómontázst is készítettek a jó időt élvezőkről. A felvételeken látszik, hogy voltak, akik a hétvégén már a tóban fürdőztek.

Jöhet egy kis kultúrprogram Zamárdiban? Akkor irány a Tájház!

1960-as évek elején indult el a kezdeményezés, hogy a Fő utca 83. számú házat a községi tanács megveszi, tájház formájában megőrzi, és berendezi a régmúlt tárgyi emlékeivel. A berendezéshez szükséges helytörténeti anyagot Piller Dezső tanár úr és tanítványai 1949-től folyamatosan gyűjtötték össze – olvasható a zamardi.hu ismertetőjében.

Tájházunk 1847-ben épült, az építés idejét az első szobában lévő mestergerendába vésték be. A ház a Friesz család tulajdona volt, mely egyike a Lécs Ágoston tihanyi apát által betelepített jobbágycsaládoknak. A tájház építője  Friesz Benedek, aki 1819-ben született Zamárdiban. A házhoz közvetlen 2 holdnyi terület tartozott. A telken volt még egy 25 méter mély kút, baromfi- és disznóólak, valamint egy pince. A főépület 6 helyiségből állt; 2 szoba, konyha, kamra, istálló és pajta tartozott egybe. Az udvar mögött volt a szérűskert, a gyümölcsös és a házikert.Zamárdi község 1847-ben készített földkönyve tartalmazza a jobbágytelkek nagyságát. A ház és a rét hat és fél holdat tett ki, a szántóterület 11 holdat. A lakosság fő foglalkozása ekkor a gabonatermelés, az állattenyésztés volt.

A Kőhegy két oldalát szőlővel telepítették be. Télen az erdőre jártak fát vágni, a Balaton mellé nádat aratni. Ez utóbbit használták fel házaik, melléképületeik befedésére. A falu bencés papjai, kántortanítói javadalmi birtokaikon a korszerű gazdálkodásra ösztönözték a lakosságot. Napi tevékenységüket a munka jellegéhez, az évszakok váltakozásához és az időjáráshoz igazították. Jó időben a munka napkeltétől napnyugtáig tartott. Csak a vasár- és ünnepnapokat töltötték pihenéssel. Az egyéni gazdálkodás 1959-ben a termelő szövetkezet megalakulásával megszűnt. Néhány év elteltével a tehén- és lófogatokat felváltották a traktorok. A község arculata is megváltozott, eltűntek a tömésből és vályogból készült nádtetős házak. Az épületet a Zamárdi Községi Tanács 1974-ben megvásárolta, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség pedig 1975 nyarán eredeti formájában helyreállította. A tájház elkészült, berendezése azonban nem volt. Hiányoztak azok a régészeti és népművészeti tárgyak, amelyeket a Somogy Megyei Múzeum “restaurálás” céljából az 1970-es évek elején elszállított. 1976 őszén a Somogy Megyei Múzeum így nem helyi gyűjteményből, hanem saját, korhű anyagából rendezte be a tájházat. A berendezés szakszerű kialakítását dr. Boross Marietta végezte, melyhez sok segítséget adtak a megyei Rippl-Rónai Múzeum munkatársai is. Az elkészült házat dr. Boross Marietta így mutatta be: “Az épület a múlt század első felében kialakult stílus jegyeit viseli, jellegzetes balatoni oszloptornácos ház. A telekre hosszában épült, falai 80-100 centiméteresek, és úgynevezett fecskerakással készültek. Kötőanyaga: föld. Archaikus vonása, hogy minden helyiség az oszlopos tornácról nyílik. Berendezése élethű és hiteles. Azt érezheti a látogató, hogy ” in situ ” talált itt mindent. “

1977. október 2-án – a múzeumi és műemléki hónap keretében – került sor a tájház ünnepélyes átadására. Reméljük, hogy a közeljövőben az elvitt tárgyak visszakerülnek eredeti és méltó helyükre, s így minél többen ismerkedhetnek meg népi kultúránk tárgyi emlékeivel.   “A lakótelkek leggyakrabban soros beépítésűek voltak. A telek hosszában épültek, rövid főhomlokzatukkal az utca felé. A „tömés” (vert) falak elterjedésekor gyakoribbá vált, hogy egyvégtében egy fedél alá kerültek a lakóház, istálló és pajta. Az 1846-os falurendezés után megkezdődött a kiosztott, kimért telkek bekerítése. Az első időszakban a kerítés anyaga a hajlítható sövényfa. A telekre a kerítésen át a kapun keresztül jutnak. A széles kapun a szekerek, kocsik és állatok jártak be. A kiskapu a gyalogos emberek számára készült. A régi házaknak akárhány helyisége van, mindegyiknek külön ajtaja nyílik a tornácra, vagy az udvarra. Ablakok: a régi házakon kicsi ablakok láthatók. Ajtók: egész nap nyitva van, hogy a szoba sok levegőt kapjon. Az ajtóra a legyek ellen függönyt akasztanak. A külső ajtó két részből áll (alsó és felső cserény) rész. Az alsó megvédi a konyhát a kutyától és egyéb állatoktól. A felső cserényajtót a gazdasszony akkor csukja be, ha kimegy a konyhából, hogy a baromfi ne repüljön be. A ház földjét a tisztaszoba kivételével nem padlóztatják. A szoba és a konyha talaját: polyva és agyag keverékével megsározzák.

parasztszobákról: a szobák bútorzatának sarokpados az elrendezése. A hátsó fal mellé rakták az ágyakat hosszában, az ágyak között egy almárium, vagy fiókos sublót állt. A bölcső az anya ágya mellé került. Ágy és lésza: az utóbbit maguk csinálják, a másikat vásárolják. Az ágyban szalmazsák van, ezt lepedővel letakarják. Megrakják párnával, vánkossal, tetejébe teszik a dunnát, s az egészet letakarják ágyterítővel. A nép télen, nyáron át dunnával takarózik. Mestergerenda: itt van a helye a késeknek, borotvának, pipának, dohányzacskónak, stb., ide vésik a ház, építési idejét is. Asztal: ide ültek, ha meleget evett a család, vagy vendég jött. Ezért időtálló keményfából készítették. Jellemzője: négyszögletes, négylábú, fiókos, lábai között lábvetője van. Tulipános láda is van minden házban. Székek: sokféle fajtáját használták. Egyik sarokban áll kisszék, vagy gyalogszék, más néven: sámli. A XIX. Század végén a fiókos ládákat felváltják az alacsonyabb üveges, ajtós szekrényfélék. Katolikus házaknál (Zamárdiban is) az ajtó mellett találhat a szenteltvíz-tartó, az andocsi búcsún vett olvasókkal. Régebben zöldmázas cserépkályhák, újabban már láthatók sárgamázas színben. Ezeket a kályhákat melyek a szobában vannak a konyha felől fűtik.     

Konyha: legfontosabb része a kemence volt. A kemence mögötti falon a konyhafelszerelés legkülönbözőbb tárgyai: gyúródeszka a sodrófával, a húsvágó, pogácsaszaggató, főzőkanalak, reszelő, vasaló, serpenyő, tepsik, kuglófsütők, bögrék, stb… A konyha baloldalán lógnak tányérok, tálak, poharak, sziták, uborka, répagyaluk. A padkán található: a vasmacska, csipérvas, sütőlapát, pemét; a kukorica csumájából kötött, amivel a melegítés után a kemencét kisöprik a perjétől, szénvonó. Az ajtó mellett egyik sarokban áll: a konyhakászli, rajta levő telázsin főzőedényekkel.   

Kamra (ez a ház harmadik helyisége). Itt a főbútor a hombár. Itt állnak a kosárvékák, amiben az aprójószág kukoricáját tartják, a sütőteknő, ebben dagasztanak, a dagasztószék, amin a sütőteknő fekszik, vesszőből font borító a kotlós tyúkoknak, csibéknek.   

Istálló: a lakóház mellé, annak folytatásában építették. Ajtaja két részből áll (alsó, felső). Ablaka, ajtaja az udvarra nyílik. Az istálló fal hosszában húzódik a jászol. A sövegfa vaskarikájába kötik bele a lovat, szarvasmarhát.  

Pajta: Padozata nincs, szénát, szárított lucernát és egyéb takarmányt tárolnak benne. Az istálló folytatásában épült, legtöbbször egy ajtó választja el az istállótól.  

Polyvás kunyhó: Minden háznál, telken megtalálható ahol földművelést folytatnak ebben az estére való polyvát tartják. Ennek az egyszerű kis épületnek faváza és nádfala, nádteteje van. Tűzgyújtás: A XIX. Század elején és kivétel nélkül mindenütt: acélt, kovát és taplót használtak. A kemence vállán volt egy kis vályú, ebben tartották a tűzcsiholó szerszámot. 1850-es évek után olyan kénrudacskák váltották fel, melyeket, hogy meggyulladjanak, egy üvegbe kellett bedugni.”-részlet Friesz Kázmér “Zamárdi település története” című írásából (a teljes cikk elolvasható a 2010-es novemberi Zamárdi Hírmondóban)

Cím: Fő u. 83.

Nyitva tartás: Június 01-augusztus 31.    kedd-vasárnap 10:00-12:00 és 16:00-18:00    hétfő: szünnap
Csoportoknak előzetes bejelentkezés alapján. Telefon: 84 / 345-290

Egy kis múltidézés: Zamárdi és Szántód

A Siófok tőszomszédságában fekvő Zamárdi ma a balatoni idegenforgalom egyik fellegvára, a regisztrált vendégéjszakák száma meghaladja a 300 ezret. További turisztikai érdekesség, hogy már több mint száz éve pancsolnak itt magyarok: a Balatonzamárdi Fürdőegyesület 1913-ban alakult meg.

A strand az 1930-as években látványos fejlődésnek indult, a Kádár-korszakban pedig már közkedvelt üdülőhelynek számított, többek között az 1961-ben megépített kertmozi miatt, ami annyira népszerű volt, hogy már egy hétre előre el tudtak adni minden jegyet.

Íme egy 1968-as fotó a szántódi rév jellegzetesen szocmodern épületéről és neonfeliratáról, ami ma már ipar- és kultúrtörténeti kuriózumnak számít. A ,,Somogy északi kapujának” is nevezett Szántód a turisták körében ma is népszerű, mert menetrend szerinti kompjárattal köti össze a déli partot a Tihanyi-félszigettel.

A balatoni kompjáratok már a ’70-es években is igen népszerűek voltak a két part között, mert a magyar tengert átszelő hajójáratokkal a Trabantokban, Wartburgokban, Škodákban vagy épp bogárhátú Volkswagenekben utazó turisták és munkába igyekvők lerövidíthették az utat, nem kellett megkerülniük az egész tavat.

(Fotók: Fortepan)

Tudtad, hogy valamikor gyógyhatásúnak tartották a Balaton vizét?

A 19. században, demég a múlt század elején is jelentek meg olyan írások, melyek arról szóltak, hogy mennyire egészséges a magyar tenger partjának klímája és a Balaton vize pedig egyenesen gyógyhatású. és hogy mennyire hittek ebben, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a füredi vízzel gyógykezeléseket is végeztek, sőt, Balatonalmádiban Kneipp-kúraközpont is nyílt 1899-ben. A balatoni iszappal például bőrbetegségeket és reumatikus panaszokat is kezeltek.

Orzovenszky Károly orvos szerint a Balatonban a víz hőfoka, összetevői valamint a hullámzás masszírozó hatása együttesen fejti ki hatását, pláne ha a víz hideg. Azzal magyarázta a kúra helyességét, hogy az idegrendszer jó értelemben vett megrázkódtatáson esik át, a légzés és a vérkeringés felgyorsul. Elsősorban olyan esetekben javasolták a balatoni gyógykezelést, mint a görvélykór, az idegrendszert érintő problémák, az idült csúzos bántalmak és bőrkiütések (vagy ahogyan akkoriban hívták, a kütegek), valamint utókezelések gyanánt.

Forrás: arcanum.com

Úgy tűnik, már az előszezonban sem kell szúnyoginváziótól tartanunk a Balatonnál

A csapadékos tél és az elmúlt napok magas hőmérséklete miatt a szokásosnál egy hónappal korábban, április 8-9-én (esőnap április 10-12.) kezdődik a szúnyoggyérítés a Balatonnál – közölte a Balatoni Szövetség által megbízott szakértői csoport vezetője az MTI-vel szerdán.

Sáringer-Kenyeres Tamás hozzátette, biológiai, légi szúnyoggyérítésre kerül sor 1100 hektáron. Megjegyezte, a téli hónapokban lehullott bő csapadékhoz képest ez nem számít jelentős területnek, ami annak köszönhető, hogy az utóbbi hetekben szárazabbá vált az időjárás.

A Balaton térségében 2500-3000 hektárnyi szúnyogtenyészőhelyet tartanak nyilván, amelyeket folyamatosan monitoringoznak. A térségben élő mintegy 24 szúnyogfajból 5-7 az embert is támadó csípőszúnyog. Ezek közül néhány jelentősebb, a balatoni szezon szempontjából meghatározó faj szaporodását lehet megfékezni a mostani biológiai beavatkozással – mondta a szakértő.

Kitért arra is, hogy az idei helyzet nem számít rendkívülinek, hiszen előfordult, hogy már március végén el kellett kezdeni a gyérítést. A szúnyoglárvák jövőbeni kelését, illetve újabb szúnyoggyérítések elrendelésének szükségességét még jelentősen befolyásolhatják a további csapadékviszonyok és a hőmérséklet alakulása – mondta.     Ismertette azt is, hogy az uniós szabályozókhoz igazodva már nem végeznek légi kémiai szúnyogirtást – azt csak a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ rendelheti el -, a biológiai védekezés pedig abszolút nem veszélyes a méhekre.

Az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség 1997 óta szervezi a szúnyogirtást az üdülőrégióban, állami támogatást kapva hozzá. Az utóbbi években a szövetség alapvetően a turisztikai elő- és utószezonban végezteti a gyérítést, ezek teljes költségeit állva. Az állami támogatás úgy érkezik, hogy a nyári főszezonban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szúnyoggyérítő programja keretében zajlik a védekezés az üdülőrégióban, általában egy biológiai és két kémiai beavatkozás elvégzésével – tette hozzá Sáringer-Kenyeres Tamás.

A balatoni szúnyoggyérítést a szövetség által pályázat útján megbízott keszthelyi Pannónia Központ Kft. szakértői csapatának javaslata alapján a közbeszerzésen kiválasztott Corax-Bioner Zrt. végzi el.

A szakértők felhívták a figyelmet, hogy a lakosság is sokat tehet a vérszívók ellen, ha nem hagy fedetlenül vízgyűjtőket, itatókat, medencéket.

3+1 tény, amit nem tudtál a Balaton Szíve szoborról

Zamárdi, ahogyan sokan ismerik, a Balaton szíve, hiszen az egyik legnépszerűbbnek számító helyszíntől, Siófoktól alig pár kilométerre van, így aki nem szeretne benne lenni az éjszakai élet sűrűjében, de könnyen el szeretne jutni a déli parton bárhova, annak ideális úti cél lehet az alig háromezer lelket számláló város.

Balaton szíve

Ráadásul közel van Szántódhoz, ahonnan komppal át lehet menni az északi parton fekvő Tihanyba, minimum a festői szépségű kilátásért, a visszhangért vagy a levendulamezőkért cserébe.

Apropó kilátás: Zamárdiban található egy szív alakú emlékmű, homokkőből készült és a Balaton Szíve nevet viseli.

És most következzen a 3 tény, melyet nem biztos, hogy tudtál a Balaton szíve szoborról:


1. A szobor 2012. júniusában készült el két nagyméretű, a pálkövei bányából választott vörös homokkőből.
2. A Balaton Szíve tér neve a Balatoni Játszadalom rendezvény során a vízben sok száz ember kézfogásával évente létrejövő szívre utal.
3. A Balatoni Játszadalom a közös játék élményét nyújtja a mai kor gyermekeinek, felidézve a néphagyományokat is.
➕
1: A szív alakú nyíláson átnézve a Tihanyi Bencés Apátságot lehet látni.

Minden eddiginél különlegesebb kép készült a Balatonról

A kutatóknak segít a műholdról készített fénykép és amelyet az Infostart is közölt.

Az űrből örökítette meg a Balatont a Sentinel–2 műhold, amely lehetővé teszi a különböző vízparaméterek, például a víz zavarosságát és színét, illetve a szerves és szervetlen anyagok jelenlétének nyomon követését a tavakban – írja a Turista Magazin.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus programja a Föld állapotának megfigyelésére fókuszál a Sentinel műholdcsalád tagjai által gyűjtött adatok segítségével, így könnyedén vizsgálható a légkör és a földfelszín állapota, például a növényborítottság vagy akár a bel-, illetve árvíz által elöntött területek nagysága.

A lap cikke szerint a Magyarország és érdekszférája területéről heti rendszerességgel érkező információk megkönnyítik a hatóságok munkáját és az egyetemeken, kutatóintézetekben végzett vizsgálatokat.

Sokan legalább kétszer nyaralnak az idén egy kutatás szerint – a Balaton is kiemelt célpont

Idén az üdülni vágyók több mint fele legalább két alkalommal utazik el minimum egy éjszakára a Szallas.hu előfoglalási adatai alapján.

    

A szállásfoglaló portál csütörtökön az MTI-vel közölte, hogy minden harmadik válaszadó már foglalt szállást, további 55 százalék pedig még nem foglalt, de tervez utazást. Minden tizedik résztvevő még bizonytalan, és csupán kevesebb mint 2 százalék azoknak az aránya, akik azt mondták, 2024-ben nem utaznak.
    

Az üdülni vágyók negyede legalább egyszer elutazik idén – ismertette a részleteket Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője. Hozzátette: a válaszadók 10 százaléka legalább három alkalommal foglal szállást 2024-ben, közel nyolc százalék pedig négyszer vagy annál többször.
    

A kutatás szerint a válaszadók kétharmadát az utazás tervezésében nem befolyásolja az időpont, míg negyedük kimondottan hosszú hétvégére és/vagy iskolai szünethez igazítja a legalább egyéjszakás kikapcsolódását. Ugyanakkor a válaszadók 9 százaléka kimondottan kerüli a hosszú hétvégéket és iskolai szüneteket. A felmérés résztvevői között a hosszú hétvégék közül az augusztus huszadikai a legnépszerűbb, amit a pünkösdi és a húsvéti időszakok követnek. Az ár és az ingyenes lemondás a legfontosabb kritérium a szálláskeresők számára – közölték.
   

 Az utazók közel fele csak hazai úti célt választ, míg 44 százalék külföldre is és belföldre egyaránt utazik idén, valamint 7,5 százalék pedig csak külföldi úti célok iránt érdeklődik. Az apartmanok iránt a legnagyobb a kereslet a vakációt tervezők körében.
    

Az eddigi nyári előfoglalások alapján Siófok, Szeged és Hajdúszoboszló a legnépszerűbb, de a szezonhoz közeledve valószínűleg több balatoni település is felkerül majd a toplistára – mondta Kelemen Lili. A nyári időszakra jelenleg belföldön fejenként 12 ezer forint a foglalások átlagára egy éjszakára.

Forrás: mti

Elindult a nevezés a 2024-es Balaton-átúszásra!

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) hetedszerre rendezi meg az ország egyik legnépszerűbb szabadidősport-eseményét július 27-én, ahol a zamárdi szabadstrand lesz a központ – olvasható a vitorlazas.hu oldalon.

OTS_20230721_002 Balaton-átúszás

Már lehet nevezni a 2024-es Balaton-átúszásra


A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) hetedszerre rendezi meg az ország egyik legnépszerűbb szabadidősport-eseményét, a Hervis Balaton-átevezést. Az esemény időpontja július 27., ahol a zamárdi szabadstrand lesz a központ, és innen indulnak majd a résztvevők Tihany felé, egy fordulót követően visszaevezve teljesítik a nyolc kilométeres távot.

Várhatóan rekordszámú résztvevő lesz az idei Balaton-átúszáson

Tavaly 4200 résztvevő szállt vízre, és idén a szervezők bíznak abban, hogy ez a szám tovább növekszik. Az eseményre való nevezés mostantól elindult, és az MKKSZ honlapján keresztül történik. Az előnevezési időszak július 24-ig tart, és a korán regisztrálók kedvezményes áron vehetnek részt az átevezésen, ráadásul megkapják az esemény hivatalos pólóját is.

Rugalmas nevezési opciók


Idén a résztvevőknek lehetőségük van választani, hogy melyik idősávban szeretnének vízre szállni.


–    A délelőtti idősávot választók 10 és 12 óra között, 
–    míg a délutánit preferálók 12 és 14 óra között rajtolhatnak el.


Mi jár a Balatont átúszóknak?


Az útvonal teljesíthető bármilyen kézzel hajtható vízi járművel, és a célba érkezőket a parton várja majd a befutóérem. Az egyes kategóriákban a három legjobbat külön is díjazzák, így verseny lesz a kategóriák legmagasabb helyezéséért.

Nevezni még a helyszínen is lehet!


Azok számára, akik nem tudnak előre regisztrálni, a helyszínen is megnyílik a nevezés lehetősége július 27-én. Azonban érdemes előre regisztrálniuk azoknak, akik kedvezményesen szeretnének részt venni az eseményen és garantálni akarják részvételüket. A Balaton-átevezés egy felejthetetlen élményt ígér mindazoknak, akik szeretik a sportot és a víz közelségét.


Balaton-átúszás 2023-ban is népszerű volt


A 2023-as Balaton-átúszás egy felejthetetlen élmény volt a résztvevők és nézők számára egyaránt. A balatoni hullámok között mintegy 4200 bátor úszó merült a vízbe, hogy átlépje a nyolc kilométeres távot, kiindulópontja pedig a festői zamárdi szabadstrand volt. A rendezvény hangulatát tovább fokozta a változatos időjárás, a Balaton szeszélye, amely a kihívást még izgalmasabbá tette. Az esemény sikerét jól mutatja az résztvevők számának növekedése, amely remények szerint idén is tovább folytatja emelkedését. A Balaton-átúszás nem csupán egy sportesemény, hanem egy közösségi élmény, amely összeköti az embereket a víz és a kihívások szeretetében. Az idei eseményt várva, az előző év emlékezetes pillanatai tovább élnek a résztvevők és az esemény iránt érdeklődők szívében.

Fotó: OTS