Holnap is jöhetünk?  – avagy így telt a IX. Nemzetközi Hethland Balatoni Feeder Kupa kihelyezett tanítási napja – 1. rész

A hagyománnyá vált Nemzetközi Hethland Balatoni Feeder Kupa elsősorban a felnőttek megmérettetését állítja a középpontba, azonban a feltörekvő horgász generáció kinevelését legalább annyira fontosnak tartjuk, mi, szervezők. Azt valljuk, hogy a pecát nem lehet elég korán, elég fiatalon kezdeni, de a gyakorlati tudás mellett a Balaton élővilágának, a benne élő halaknak az ismeretére, és a horgászat alapjainak bemutatására, elsajátíttatására is szükség van.

Ennek fényében a korábbi évekhez hasonlóan idén is kifejezetten gyermekeknek szóló, interaktív programokkal vártuk a Fekete István Általános Iskola diákjait. A hétvégén megrendezendő IX. Nemzetközi Hethland Feeder Kupa kapcsán minden program a halakhoz, a horgászathoz és a vízi élővilághoz kapcsolódott, de sok más hasznos ismerettel felvértezve térhettek vissza az iskolába a gyerekek.

Idén mintegy 101 alsó tagozatos csemete vett részt a párhuzamosan zajló előadásokon és interaktív foglalkozásokon, többek között a Hethland VSZ Üdülő elülső teraszán zajló távdobó foglalkozáson.

A különleges sportág versenyzőjeként öregbíti évtizedek óta a magyar horgászsport és Baja hírnevét Varga György casting világbajnok. Dobásait nemcsak a vízparton csodálhatjuk, hanem a versenypályán is. Annak idején kisgyerekként a focilabda helyett a pecabotot választotta, és milyen jól tette! Napjainkban is aktívan versenyez és tudását szívesen adja át a felnövekvő horgásznemzedéknek, sőt, állítólag halászléfőzésben is igazi mester. Varga György többszörös casting világbajnok és OB magyar bajnok is fantasztikus gyakorlattal is megfűszerezett előadással örvendeztette meg a Fekete István Általános Iskola alsó tagozatos tanulóit. Szinte minden gyermek kipróbálta a távdobás tudományát Gyuri bácsi instrukciói alapján, és meglepő vagy sem, de a lányok szemlátomást ügyesebbnek bizonyultak. Úgy tűnt, jobban megfogadták Gyuri bácsi szavait, és igyekeztek aszerint dobni, míg a fiúk kicsit nagy mellénnyel fogtak neki a feladatnak, azt gondolván, hogy ők segítség nélkül is boldogulnak. Az eredmény azonban nem őket igazolta és bizony a lányok, sőt az egyik tanító néni is jóval nagyobb sikereket könyvelhetett el.

Előadóink közül Somlai Szilárd a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Ökoturisztikai és Környezetnevelési Osztályáról érkezett hozzánk. Első körben elgondolkodtató kérdéseivel feltérképezte a gyerekek tudását afelől, hogy mit és mennyit tudnak elsősorban a Balatont környező természeti kincsekről, az egyes növény-és állatfajokról és hogy miért kiemelt fontosságú a védett fajok megóvása. Ezután pedig valóban hozzájuk igazított tematikával, játékokkal bővítette az ismereteiket, sőt, számos szemléltető eszközzel is színesítette az általa tartott foglalkozást. A gyerekek pedig láthatóan élvezték a játszva tanulást, örömmel sürögtek-forogtak a hosszúkás asztalsor körül.

Előadónk sok érdekességgel bővítette a tanító nénik ismereteit is, akik legalább olyan csillogó szemmel figyelték, hallgatták Somlai Szilárdot.

A Balatonról és a halakról szóló játékos rejtvények mellett a megfigyelőkészség, a kreativitás, az esztétikai élmények, a vizuális kultúra is szerepet kapott az eseményen, mely két egymás mellett elhelyezett asztalsoron mozgatta meg az oda sereglő gyerekek fantáziáját. Lehetetett színezni – természetesen a fő témákat érintő képeket – játékos rejtvényeket megfejteni, szavakat keresni a betűdzsungelben, puzzle-t kirakni illetve alapos megfigyelés során megkeresni két tavi élővilágot bemutató kép közötti eltéréseket.

Jöhet egy kis kultúrprogram Zamárdiban? Akkor irány a Tájház!

1960-as évek elején indult el a kezdeményezés, hogy a Fő utca 83. számú házat a községi tanács megveszi, tájház formájában megőrzi, és berendezi a régmúlt tárgyi emlékeivel. A berendezéshez szükséges helytörténeti anyagot Piller Dezső tanár úr és tanítványai 1949-től folyamatosan gyűjtötték össze – olvasható a zamardi.hu ismertetőjében.

Tájházunk 1847-ben épült, az építés idejét az első szobában lévő mestergerendába vésték be. A ház a Friesz család tulajdona volt, mely egyike a Lécs Ágoston tihanyi apát által betelepített jobbágycsaládoknak. A tájház építője  Friesz Benedek, aki 1819-ben született Zamárdiban. A házhoz közvetlen 2 holdnyi terület tartozott. A telken volt még egy 25 méter mély kút, baromfi- és disznóólak, valamint egy pince. A főépület 6 helyiségből állt; 2 szoba, konyha, kamra, istálló és pajta tartozott egybe. Az udvar mögött volt a szérűskert, a gyümölcsös és a házikert.Zamárdi község 1847-ben készített földkönyve tartalmazza a jobbágytelkek nagyságát. A ház és a rét hat és fél holdat tett ki, a szántóterület 11 holdat. A lakosság fő foglalkozása ekkor a gabonatermelés, az állattenyésztés volt.

A Kőhegy két oldalát szőlővel telepítették be. Télen az erdőre jártak fát vágni, a Balaton mellé nádat aratni. Ez utóbbit használták fel házaik, melléképületeik befedésére. A falu bencés papjai, kántortanítói javadalmi birtokaikon a korszerű gazdálkodásra ösztönözték a lakosságot. Napi tevékenységüket a munka jellegéhez, az évszakok váltakozásához és az időjáráshoz igazították. Jó időben a munka napkeltétől napnyugtáig tartott. Csak a vasár- és ünnepnapokat töltötték pihenéssel. Az egyéni gazdálkodás 1959-ben a termelő szövetkezet megalakulásával megszűnt. Néhány év elteltével a tehén- és lófogatokat felváltották a traktorok. A község arculata is megváltozott, eltűntek a tömésből és vályogból készült nádtetős házak. Az épületet a Zamárdi Községi Tanács 1974-ben megvásárolta, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség pedig 1975 nyarán eredeti formájában helyreállította. A tájház elkészült, berendezése azonban nem volt. Hiányoztak azok a régészeti és népművészeti tárgyak, amelyeket a Somogy Megyei Múzeum “restaurálás” céljából az 1970-es évek elején elszállított. 1976 őszén a Somogy Megyei Múzeum így nem helyi gyűjteményből, hanem saját, korhű anyagából rendezte be a tájházat. A berendezés szakszerű kialakítását dr. Boross Marietta végezte, melyhez sok segítséget adtak a megyei Rippl-Rónai Múzeum munkatársai is. Az elkészült házat dr. Boross Marietta így mutatta be: “Az épület a múlt század első felében kialakult stílus jegyeit viseli, jellegzetes balatoni oszloptornácos ház. A telekre hosszában épült, falai 80-100 centiméteresek, és úgynevezett fecskerakással készültek. Kötőanyaga: föld. Archaikus vonása, hogy minden helyiség az oszlopos tornácról nyílik. Berendezése élethű és hiteles. Azt érezheti a látogató, hogy ” in situ ” talált itt mindent. “

1977. október 2-án – a múzeumi és műemléki hónap keretében – került sor a tájház ünnepélyes átadására. Reméljük, hogy a közeljövőben az elvitt tárgyak visszakerülnek eredeti és méltó helyükre, s így minél többen ismerkedhetnek meg népi kultúránk tárgyi emlékeivel.   “A lakótelkek leggyakrabban soros beépítésűek voltak. A telek hosszában épültek, rövid főhomlokzatukkal az utca felé. A „tömés” (vert) falak elterjedésekor gyakoribbá vált, hogy egyvégtében egy fedél alá kerültek a lakóház, istálló és pajta. Az 1846-os falurendezés után megkezdődött a kiosztott, kimért telkek bekerítése. Az első időszakban a kerítés anyaga a hajlítható sövényfa. A telekre a kerítésen át a kapun keresztül jutnak. A széles kapun a szekerek, kocsik és állatok jártak be. A kiskapu a gyalogos emberek számára készült. A régi házaknak akárhány helyisége van, mindegyiknek külön ajtaja nyílik a tornácra, vagy az udvarra. Ablakok: a régi házakon kicsi ablakok láthatók. Ajtók: egész nap nyitva van, hogy a szoba sok levegőt kapjon. Az ajtóra a legyek ellen függönyt akasztanak. A külső ajtó két részből áll (alsó és felső cserény) rész. Az alsó megvédi a konyhát a kutyától és egyéb állatoktól. A felső cserényajtót a gazdasszony akkor csukja be, ha kimegy a konyhából, hogy a baromfi ne repüljön be. A ház földjét a tisztaszoba kivételével nem padlóztatják. A szoba és a konyha talaját: polyva és agyag keverékével megsározzák.

parasztszobákról: a szobák bútorzatának sarokpados az elrendezése. A hátsó fal mellé rakták az ágyakat hosszában, az ágyak között egy almárium, vagy fiókos sublót állt. A bölcső az anya ágya mellé került. Ágy és lésza: az utóbbit maguk csinálják, a másikat vásárolják. Az ágyban szalmazsák van, ezt lepedővel letakarják. Megrakják párnával, vánkossal, tetejébe teszik a dunnát, s az egészet letakarják ágyterítővel. A nép télen, nyáron át dunnával takarózik. Mestergerenda: itt van a helye a késeknek, borotvának, pipának, dohányzacskónak, stb., ide vésik a ház, építési idejét is. Asztal: ide ültek, ha meleget evett a család, vagy vendég jött. Ezért időtálló keményfából készítették. Jellemzője: négyszögletes, négylábú, fiókos, lábai között lábvetője van. Tulipános láda is van minden házban. Székek: sokféle fajtáját használták. Egyik sarokban áll kisszék, vagy gyalogszék, más néven: sámli. A XIX. Század végén a fiókos ládákat felváltják az alacsonyabb üveges, ajtós szekrényfélék. Katolikus házaknál (Zamárdiban is) az ajtó mellett találhat a szenteltvíz-tartó, az andocsi búcsún vett olvasókkal. Régebben zöldmázas cserépkályhák, újabban már láthatók sárgamázas színben. Ezeket a kályhákat melyek a szobában vannak a konyha felől fűtik.     

Konyha: legfontosabb része a kemence volt. A kemence mögötti falon a konyhafelszerelés legkülönbözőbb tárgyai: gyúródeszka a sodrófával, a húsvágó, pogácsaszaggató, főzőkanalak, reszelő, vasaló, serpenyő, tepsik, kuglófsütők, bögrék, stb… A konyha baloldalán lógnak tányérok, tálak, poharak, sziták, uborka, répagyaluk. A padkán található: a vasmacska, csipérvas, sütőlapát, pemét; a kukorica csumájából kötött, amivel a melegítés után a kemencét kisöprik a perjétől, szénvonó. Az ajtó mellett egyik sarokban áll: a konyhakászli, rajta levő telázsin főzőedényekkel.   

Kamra (ez a ház harmadik helyisége). Itt a főbútor a hombár. Itt állnak a kosárvékák, amiben az aprójószág kukoricáját tartják, a sütőteknő, ebben dagasztanak, a dagasztószék, amin a sütőteknő fekszik, vesszőből font borító a kotlós tyúkoknak, csibéknek.   

Istálló: a lakóház mellé, annak folytatásában építették. Ajtaja két részből áll (alsó, felső). Ablaka, ajtaja az udvarra nyílik. Az istálló fal hosszában húzódik a jászol. A sövegfa vaskarikájába kötik bele a lovat, szarvasmarhát.  

Pajta: Padozata nincs, szénát, szárított lucernát és egyéb takarmányt tárolnak benne. Az istálló folytatásában épült, legtöbbször egy ajtó választja el az istállótól.  

Polyvás kunyhó: Minden háznál, telken megtalálható ahol földművelést folytatnak ebben az estére való polyvát tartják. Ennek az egyszerű kis épületnek faváza és nádfala, nádteteje van. Tűzgyújtás: A XIX. Század elején és kivétel nélkül mindenütt: acélt, kovát és taplót használtak. A kemence vállán volt egy kis vályú, ebben tartották a tűzcsiholó szerszámot. 1850-es évek után olyan kénrudacskák váltották fel, melyeket, hogy meggyulladjanak, egy üvegbe kellett bedugni.”-részlet Friesz Kázmér “Zamárdi település története” című írásából (a teljes cikk elolvasható a 2010-es novemberi Zamárdi Hírmondóban)

Cím: Fő u. 83.

Nyitva tartás: Június 01-augusztus 31.    kedd-vasárnap 10:00-12:00 és 16:00-18:00    hétfő: szünnap
Csoportoknak előzetes bejelentkezés alapján. Telefon: 84 / 345-290

Sokan legalább kétszer nyaralnak az idén egy kutatás szerint – a Balaton is kiemelt célpont

Idén az üdülni vágyók több mint fele legalább két alkalommal utazik el minimum egy éjszakára a Szallas.hu előfoglalási adatai alapján.

    

A szállásfoglaló portál csütörtökön az MTI-vel közölte, hogy minden harmadik válaszadó már foglalt szállást, további 55 százalék pedig még nem foglalt, de tervez utazást. Minden tizedik résztvevő még bizonytalan, és csupán kevesebb mint 2 százalék azoknak az aránya, akik azt mondták, 2024-ben nem utaznak.
    

Az üdülni vágyók negyede legalább egyszer elutazik idén – ismertette a részleteket Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője. Hozzátette: a válaszadók 10 százaléka legalább három alkalommal foglal szállást 2024-ben, közel nyolc százalék pedig négyszer vagy annál többször.
    

A kutatás szerint a válaszadók kétharmadát az utazás tervezésében nem befolyásolja az időpont, míg negyedük kimondottan hosszú hétvégére és/vagy iskolai szünethez igazítja a legalább egyéjszakás kikapcsolódását. Ugyanakkor a válaszadók 9 százaléka kimondottan kerüli a hosszú hétvégéket és iskolai szüneteket. A felmérés résztvevői között a hosszú hétvégék közül az augusztus huszadikai a legnépszerűbb, amit a pünkösdi és a húsvéti időszakok követnek. Az ár és az ingyenes lemondás a legfontosabb kritérium a szálláskeresők számára – közölték.
   

 Az utazók közel fele csak hazai úti célt választ, míg 44 százalék külföldre is és belföldre egyaránt utazik idén, valamint 7,5 százalék pedig csak külföldi úti célok iránt érdeklődik. Az apartmanok iránt a legnagyobb a kereslet a vakációt tervezők körében.
    

Az eddigi nyári előfoglalások alapján Siófok, Szeged és Hajdúszoboszló a legnépszerűbb, de a szezonhoz közeledve valószínűleg több balatoni település is felkerül majd a toplistára – mondta Kelemen Lili. A nyári időszakra jelenleg belföldön fejenként 12 ezer forint a foglalások átlagára egy éjszakára.

Forrás: mti

Elindult a nevezés a 2024-es Balaton-átúszásra!

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) hetedszerre rendezi meg az ország egyik legnépszerűbb szabadidősport-eseményét július 27-én, ahol a zamárdi szabadstrand lesz a központ – olvasható a vitorlazas.hu oldalon.

OTS_20230721_002 Balaton-átúszás

Már lehet nevezni a 2024-es Balaton-átúszásra


A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) hetedszerre rendezi meg az ország egyik legnépszerűbb szabadidősport-eseményét, a Hervis Balaton-átevezést. Az esemény időpontja július 27., ahol a zamárdi szabadstrand lesz a központ, és innen indulnak majd a résztvevők Tihany felé, egy fordulót követően visszaevezve teljesítik a nyolc kilométeres távot.

Várhatóan rekordszámú résztvevő lesz az idei Balaton-átúszáson

Tavaly 4200 résztvevő szállt vízre, és idén a szervezők bíznak abban, hogy ez a szám tovább növekszik. Az eseményre való nevezés mostantól elindult, és az MKKSZ honlapján keresztül történik. Az előnevezési időszak július 24-ig tart, és a korán regisztrálók kedvezményes áron vehetnek részt az átevezésen, ráadásul megkapják az esemény hivatalos pólóját is.

Rugalmas nevezési opciók


Idén a résztvevőknek lehetőségük van választani, hogy melyik idősávban szeretnének vízre szállni.


–    A délelőtti idősávot választók 10 és 12 óra között, 
–    míg a délutánit preferálók 12 és 14 óra között rajtolhatnak el.


Mi jár a Balatont átúszóknak?


Az útvonal teljesíthető bármilyen kézzel hajtható vízi járművel, és a célba érkezőket a parton várja majd a befutóérem. Az egyes kategóriákban a három legjobbat külön is díjazzák, így verseny lesz a kategóriák legmagasabb helyezéséért.

Nevezni még a helyszínen is lehet!


Azok számára, akik nem tudnak előre regisztrálni, a helyszínen is megnyílik a nevezés lehetősége július 27-én. Azonban érdemes előre regisztrálniuk azoknak, akik kedvezményesen szeretnének részt venni az eseményen és garantálni akarják részvételüket. A Balaton-átevezés egy felejthetetlen élményt ígér mindazoknak, akik szeretik a sportot és a víz közelségét.


Balaton-átúszás 2023-ban is népszerű volt


A 2023-as Balaton-átúszás egy felejthetetlen élmény volt a résztvevők és nézők számára egyaránt. A balatoni hullámok között mintegy 4200 bátor úszó merült a vízbe, hogy átlépje a nyolc kilométeres távot, kiindulópontja pedig a festői zamárdi szabadstrand volt. A rendezvény hangulatát tovább fokozta a változatos időjárás, a Balaton szeszélye, amely a kihívást még izgalmasabbá tette. Az esemény sikerét jól mutatja az résztvevők számának növekedése, amely remények szerint idén is tovább folytatja emelkedését. A Balaton-átúszás nem csupán egy sportesemény, hanem egy közösségi élmény, amely összeköti az embereket a víz és a kihívások szeretetében. Az idei eseményt várva, az előző év emlékezetes pillanatai tovább élnek a résztvevők és az esemény iránt érdeklődők szívében.

Fotó: OTS

Ismét óránként jár a balatoni komp

A téli szünet elmúltával hétközben ismét óránként jár a balatoni komp Szántód és Tihany között, hétvégén pedig félóránként indítanak járatokat – közölte a Balatoni Hajózási Zrt. honlapján.

balatoni komp

A kompok Szántód felől 7 és 17 óra között, Tihany felől 7.15 és 17.15 között közlekednek a február 15-ig érvényes téli menetrend szerint.
A balatoni komp egész évben közlekedik, ha azt jég vagy viharos szél nem akadályozza. A menetidő 8 perc.
A kompárak 2024-ben 8-12,5 százalékkal emelkedtek. Egy teljesárú személyjegy 900 forintba kerül, míg egy kerékpárt 450 forintért, egy személyautót 2700 forintért visznek át a túlsó partra.

Borítókép: A Balatoni Hajózási Zrt. Széchenyi István névre keresztelt komphajója érkezik Tihanyból a szántódi kikötőbe. A balatoni komp az északi parton Tihanyból indul a déli partra Szántódra, a déli partról pedig Szántódról közlekedik Tihanyba (Fotó: MTVA/Faludi Imre)

Emlékezetes osztálykirándulást szervez? Akkor irány Zamárdi!

Kedves Pedagógusok, Osztályfőnökök! Elindult a tanév, és ezzel együtt az osztályprogramok szervezése is, melyeknek egyik fontos eleme lehet az akár több napra tervezett kirándulás. Jó szívvel ajánljuk figyelmébe a Zamárdiban, közvetlenül a Balaton partján elhelyezkedő 120 férőhelyes üdülőnket, mely sokoldalú adottságaival kiváló szálláshelynek bizonyul már évek óta diákcsoportok számára is.

A gyerekek mindig várják ezeket a közös kiruccanásokat, pláne, ha az számukra izgalmas úticélt és több napos élményt ígér.
A Balaton és annak déli partján elhelyezkedő Hethland Zamárdi Üdülő számos alkalommal adott már helyet iskolai csoportoknak a kényelmes szobáiban akár teljes ellátással is, a helyben üzemelő Ferde Fenyő Étterem jóvoltából.


Az üdülő területén is számos program kínálkozik:

  • sportolási lehetőségek
  • projektorral felszerelt konferenciaterem a benti programok megszervezéséhez
  • társasjátékok, játszó sarok
  • szalonnasütő hely
  • játszótér az üdülő szomszédságában
  • kirándulási, túrázási lehetőségek
  • helyi és környékbeli nevezetességek megtekintése
  • népszerű gyermekeknek szóló szolgáltatók a környékben: paintball, kalandpark stb.

A programok összeállításában, megszervezésében is szívesen segítünk.

A szállásfoglalást ne hagyja az utolsó pillanatra, részletes tájékoztatásért, árajánlatunkért forduljon hozzánk bizalommal:
receopcio.hethland@gmail.com
kovacs.flora@hethland.hu
+36 30 208 3982

Ősszel is gyönyörű látványt nyújt a Zamárdit is érintő híd

A Kőröshegyi Völgyhíd viadukt az M7-es autópályán Magyarország leghosszabb hídja – olvasható többek közt a balatonfoldvar.info.hu oldalon.

A Balaton déli partjával párhuzamosan, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között fut, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.

Régebben szerveztek a pillérekbe túrákat, ahonnan csodálatos panoráma tárult a szemlélő elé, de jelenleg NINCS lehetőség ezek látogatására!

A híd lábánál elterülő horgásztavaktól azonban kiváló kilátás nyílik erre az egyedülálló építészeti alkotásra!

Nezdei Kézfogó túra 22 kilométeres szakasza is erre halad, a környező dombokról egyszerre csodálhatjuk a Völgyhíd és a Balaton látványát, majd gyalogosan is átkelhetünk a híd alatt!

Ehhez a kiemelkedő műszaki alkotáshoz 18,5 kilométernyi cölöp, 26 340 köbméter vasbeton gerenda és 16 620 tonna betonacél kellett. A 16 pillér össztérfogata 15 330 köbméter. A völgyhíddal együtt átadott teljes autópálya-szakasz 14,2 kilométer hosszú. A híd az M7-es autópálya Zamárdi–Balatonszárszó közötti részén fekszik.

1872 méter hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége 23,80 méter. Tizenhat pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter. A hatalmas pillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, valamint belseje üreges. Két pillérbe liftet is építettek, ezekre a hídvizsgálatok miatt van szükség.

A híd és a pálya szerkezetét mindkét végéről indítva, egyszerre építették: különleges technikai érdekessége, hogy minden pillér kúszózsalus technológiával, toronydarus kiszolgálással, a felszerkezet pedig két támaszon átívelő, hosszirányban mozgatható acél segéd hídszerkezeten függő zsaluzókocsikkal, szabadbetonozásos technológiával készült. A kivitelezés közben az építési idő lerövidítése érdekében technológiaváltás történt: a szabadbetonozás helyett az egyes elemeket a helyszínen előregyártották, majd a meglévő szerelőhíd segítségével emelték végleges helyükre.

Ünnepeljünk együtt Vízi hálaadással szeptember 2-án!

Egy csodálatos, nem mindennapi nyárbúcsúztató eseményre invitál Gál Péter, akit Zamárdi lakóinak egészen biztosan nem kell bemutatnunk. Mindenkit szeretettel vár és várnak a kikötőnél a szervezők, a résztvevők illetve afellépők, akik szeretnének nagyon szép és méltó, kulturális keretek között elköszönni az idei szezontól. Mi, a Hethland Üdülő csapat ugyan még nem, de egy ilyen ünnepélyes és szép programot mindenképpen szívesen ajánlunk akár szállóvendégeinknek, akár a Ferde Fenyő Étterembe betérőknek.

áldáskoszorú vízi hálaadás

A Vízi hálaadás elnevezésú programra szeptember 2-án kerül sor, és amely 19 órakor egy alkalomhoz illő kézműveskedéssel veszi kezdetét, Gubányi Kata vezetésével. Az ő neve is ismerősen cseng sok szülő és gyermek számára, aki szinte minden jeles eseményen megörvendezteti a kicsiket és nagyokat frappáns és mókás, no és szemet gyönyörködtető ötleteivel.
A foglalkozást követően egy klasszikus zenei koncert csendül fel, melyen Szűcs Boróka énekel, Kerényi Eszter Lilla fuvolán, Németh Zoltán pedig zongorán közreműködik. A közönség Debussy, fauré, Németh Zoltán, Chaminade, Chopin és Delibes műveiben gyönyörködhet.
A hangverseny után fényvitorlás, vízre bocsájtott áldáskoszorú és mécses fények látványa teszi még varázslatosabbá a kikötő szépségét. A programot azután a Himnusz szimfonikus változata zárja.

Az eseménysorozat előtt és után pedig mi várjuk sok szeretettel mind a résztvevőket, mind a kedves közönséget egy finom vacsorára, hűsítő italra a Ferde Fenyő Étterembe.

Ferde Fenyő Étterem
8621 Zamárdi, Kiss Ernő utca 3.
recepcio.hethland@gmail.com
+36 30 732 9563

Beköszöntött az utószezon, ritkábban járnak a hajók a Balatonnál

Augusztus 28-tól utóidényi menetrend szerint közlekednek a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) hajójáratai, és rövidebb ideig jár a komp Szántód és Tihany között.

hajó-Hethland-Zamárdi-üdülő-hajókirándulás

A menetrendi hajózás szeptember 10-ig érvényben lévő utóidényében csökken a hajójáratok száma a nyári főszezonhoz képest. Továbbra is naponta indulnak járatok Siófok-Balatonfüred, Siófok-Tihany, Balatonföldvár-Tihanyrév-Tihany-Balatonfüred, valamint Fonyód-Badacsony között. Hat további útvonalon csak hétvégente közlekednek a hajók. További információk a www.bahart.hu oldalon találhatók.

Az egész évben közlekedő balatoni komp az utóidényben Szántód felől 6.40-21.20, míg Tihany felől 7.00-21.40 között, 40 percenként jár.

Reneszánszukat élik a kézműves piacok, ha Zamárdiban jársz, ezt a kettőt nem érdemes kihagyni!

Vannak, akik számára a heti program megszokott része, és sokan így vannak, akik nem csupán a termelői kirakodóvásárokat járják be szívesen, de legalább olyan lelkesedéssel sétálnak egy kézműves vásáron is. A Balaton és környéke is rengeteg lehetőséget kínál, ezek közül kettőt szeretnénk a figyelmedbe ajánlani, ha Zamárdiban jársz.

A Hethland Zamárdi Üdülőből csodás panoráma nyílik Tihanyra, és ha igazán sasszemünk volna, akkor a Tihanyi Piac Placcot is jól láthatnánk az üdülő saját partszakaszáról. A szombatonként 8 és 14 óra között nyitva tartó piac a szántódi révből induló hajóval könnyedén megközelíthető. Többek köz ezért is igen sokan látogatják akár a déli partról is, hogy megkóstolják a válogatottan finom kézműves finomságokat. Aki pedig lemaradt volna a szombati forgatagról, a kirakodóvásár vasárnap is tartogat portékákat, igaz, némileg kisebb választékkal.

Ha pedig maradnál a déli parton, a Szántódpusztai Termelői és Bolhapiacot ajánljuk, mely minden hétvégén tárt kapukkal várja az érdeklődőket. Ide nem csupán a kézműves ételek-italok miatt érdemes kilátogatni, hanem a sok egyéb más kézműves portéka és a valódi antik ritkaságok miatt is.